Sűreje-Gyergyádesz László: Tóth Menyhért-2017

Sűreje – ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: Tóth Menyhért festőművészete -2017.02.13.

Művészettörténet = tudomány.
========
Tóth Menyhért – született 1904-ben, meghalt 1980-ban. Életét nagyrészt Miskén töltötte, a Kalocsa
környéki paraszti életformában, magyar-szlovák vegyes nemzetiségű erőteljesen katolikus településen
szegényes életmódban.
========
Tóth Menyhért életfelfogása, látásmódja:
Arcok alapján tanuljuk a világot. Számára (is) meghatározó volt édesanyja arca. Ő is, és egyébként
mindenki, ebből indul ki. Ezért nem érthetjük meg, vagy jól, a másik embert.
A kisgyerek érti meg leginkább, “ez tevefánt” – mondta egy gyerek az egyik képére.
========
Tóth Menyhértre és munkásságára együtt hatott a lakókörnyezete, a paraszti sors, a testi-egészségügyi
problémái. Igyekezett ezeket elfogadni, hozzájuk igazodni.
Lábak helyett szárnyakat növeszthetek” – mondta, mikor amputálni volt szükséges a jobb lábfejét.
========
Életének környezete, a falusi lét, számára, a nyugalom, egység, összhang a természettel.
A budapesti életet nem szerette, könyöklés, veszekedés, az emberek egymás aurájába érnek, zürzavar. Ez
az élet nagyon megviselte. Nyomorban élt, “mandzsettás társaim – mondta – gúnyoltak, bolondnak
tartottak”.
========
Nappal a földet túrta, krumplit, paprikát, majorannát termesztett, és többnyire ezeket fogyasztotta.
Festeni éjjel festett. Nem sokat aludt.
========
Édesanyja – számára, a nyugalom, a rend, a megtartó erő. A róla készült rajzokon az otthon, a kertben
dolgozó asszony erejét, szorgalmát, vasakaratát ábrázolja.
========
Jellemzők
Lélekábrázolás esetén a képen mindig van templom
Kerekfejűség – Napba nézés – naparc
a vallásos erkölcsöt rávetíti a világra
Krisztusábrázolások síkszerűen
Tájképei világtájképek
Képei jobbra eltolódnak – ez a jellemző a hamisítványok kiszűrésére is alkalmas
Macskalány
Utálom az állatkertet, mondja a tigris.
Európa ábrázolása lámpás fejű lóként.
Afrika ábrázolása teknős, várandós nőalakkal, megjelenik a naparc.
Állatok és égitestek
Tevefánt – mondja egyik képére egy kisgyerek.
Földanya ábrázolás
Parasztok, 5 fő
Betlehemezők, 5 fő, középen a Gyermek mandorlában.
========
Fehér, a legnagyobb érték, a teljesség.
Fehér, a színek összessége.
Fehér a fehérben.
Halála előtti időben Betlehemeket, betlehemezőket rajzolt.
========
Sajátos látásmódja volt.
A Képzőművészeti Főiskolára készen érkezett. Saját világlátása volt.
Nem anatómiát látott, ő a lényeget látta meg.
Látomások fénylettek benne.
Ő másképp látta a világot. (Van ilyen, mondják az agykutatók.)
Nem modoros, önkéntelenül jött belőle.
Erőteljes költői habitusa (is) volt.
Nála minden összefonódik.
Ember – állat – virág – fa egymásba alakulva szerepelnek képein.
Minden egybeolvad, az ember egyenértékű a világgal.
Igazi művész, nem lehetett befolyásolni, (nem udvarhű).
========
Nemzetközi megmérettetésben is elismert zseni.
========
Taníthatatlan és utánozhatatlan.
========
Tóth Menyhért: “Az életet festem. Az élet ilyen sokszínű.”
========
Olvasásra, tanulmányozásra ajánlott:
Ifj. Gyergyádesz László: Tóth Menyhért, a miskei remete című könyve
Bánszky Pál: Mai magyar művészet sorozatban: Tóth Menyhért című könyve
Pap Gábor – Turai G. Kamil: A képíró bölcs Tóth Menyhért című könyve
Id. Gyergyádesz László: Fényima (Tóth Menyhért megvilágosodása) (T.M. verseinek és megnyilatkozásainak
felhasználásával) 1982

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.