Sűreje – Molnár V. József: Táltosság – 2016. január 11., február 8., március 7.

Az üres kalász fenn tartja a fejét, a teli kalász fejet hajt Isten előtt. – közmondás
===
A táltos, isten elhívott szolgája. Tudását nem intézménytől és nem másik embertől kapja, hanem közvetlenül Istentől kapja.
===
Táltos és sámán között akkora különbség van, mint a tölgyfa és a csalán között.
===
A magyar nép Szent István előtt is egyistenhitű nép volt. Vallásunk Szkítiától máig folytonos. A szkíta utódnépek nem szervezett egyházat üzemeltettek, hanem szervesen alakult ki a vallási életük. Szellemi vezetőjük a táltos volt. A magyar nép Istentől elhívott papjait nem nevezte sámánnak. A germánok nevezték az általuk lenézett „természeti vallások” vezetőit sámánnak. Nálunk a táltos elnevezés volt használatos az ilyen személy megnevezésére. A magyar nép meg tudta tartani a Teremtő Élő Mindeneket, nem pusztító parazitaként, hanem serkentő gazdaként élt.
Egy nép fiataljai a megtartó tudást, a tudást, ami biztossá tette az embert, az öregektől kapták régen.
Mi Nimród népe vagyunk. A Jóisten ezt a drága népet jelölte ki arra, hogy az Istentől kapott erő segítségével, letaszítsa a sátánt a trónjáról, hogy az utolsó időben a fenevad általa múljon ki.
Ezért fontos a tisztánlátás.
A mi gondolkodásunk gyökeresen más, mint a többi nép gondolkodása. (De nem alávaló.) Műveltségünkben hatalmas bölcsesség, tapasztalat és valódi tudás halmozódott fel. Népmeséink erkölcsi világképet és teljességet adnak. A magyar népmese minden szereplője te vagy, te, aki olvasod, hallgatod. A három királyfi te vagy, benned történik. Kapsz három lehetőséget, öreg királyfiként nem ismered fel. Legkisebb királyfiként ismered fel a lehetőséget, „jó hogy öreganyádnak szólítottál.” Te vagy a kun vitéz és te vagy Szent László, benned folyik a küzdelem.
===
A táltos révülése – ízelítő az öröklétből.
A táltos révül, Istentől révül. A sámán magának idézi elő a révülést, ajzó szerekkel, bolondgombafőzettel, vodkával. A sámánnak dobja van. A táltosnak lova van. A táltos Isten által révül. Akkor, amikor Isten akarja. Isten adja a szent időt, a lehetőséget. Aki révül, Isten tenyerére kerül. Kívül kerül ebből a téridő rendszerből, Isten világába.
===
Bálint László, az Oroszhegyi ember elmondja révülését. Minden szava hiteles. Honnan lehet ezt tudni? Onnan, hogy minden részlete ősképekre utal. L alak, az ősműveltség alapja, az élet csíra, a hármasság alapja, ebből indul az élet, a változás és a változtatás lehetősége, a legkisebb közös többszörös – LÉPCSŐ és a SPIRÁL, emelkedés után lefelé csigalépcsőn érkezik.

->> Katt ide a filmbejátszásért: Fényös, fényös villanás
===
Szolgálatra elhívott emberek
===
Meggyesi József, XIX. sz. közepén Kecskemét környékén élt. Imával gyógyított. Éjféli imarendet írt fel a hozzáfordulóknak. Őt még foganása előtt hívta el a Teremtő Isten.
===
Mészáros Mihály, a csépai ember. Őt öregkorában hívta el a Jóisten.
===
Miklós István, a tápai Pista, imádsággal gyógyított, zarándoklatokat vezetett.
===
Orosz István, a jászladányi, „Egy magyar szentember” címmel olvashatjuk az életrajzát. Ő is gyarló ember volt. Emellett erős hit munkálkodott benne.
===
Völgyi Ferenc, a nárai ember; képi beszéde: csontját összetörték, húsát ledarálták
===
Borsi Ilona beszéde: repülés, révülés – minden belül történt, nem kívül.
===
Frankovics Mihály, Szent Miska, a küllődi ember, imával és nyállal gyógyított, a főpapok irigyek voltak rá.
===
Isten elhívott szolgája volt Szent Ferenc is, Mindszenthy József is, Prohászka Ottokár is.
Szent Erzsébet is, Szent László királyunk is, Szent György is.
===
Olvasásra ajánlott írások:
Wass Albert: Hagyaték
Orosz István: Egy magyar szentember
Varga Lajos: Verses szentírás
Ipolyi Arnold: Magyar mitológia
Jelenések könyve
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára küldjétek el őket

Fényös, fényös villanás

Bálint L. László, a székely atyafi álmot látott. Álmában felemelkedett, hogy a Földet már csak egy fekete pontnak látta. Mikor a feje beleütközött az égboltb…

Sűreje – Szántai Lajos – 2016. március 21.

A magyar népmese világképe – pont az, amit a felnőttek többsége nem ért.
===
Olyan tudás fogalmazódik meg népmeséinkben, amivel sokan, hivatalból nem érthetnek egyet.
===
Népmeséink nem kitalált történetek. Hanem éppen, hogy MEGTALÁLT igazságok. A népmese segítségével megtalálni a világ alapvető ritmusát, törvényeit, és ráhangolódni.
===
Egy pár tőmondatban hatalmas igazságok fogalmazódnak meg.
===
Annyira egyszerű, hogy föl nem fogjuk.
===
Kígyódar vitéz: elkövetett egy hibát, visszaélt erejével, megszégyenítette ellenfelét. Ilyen erkölcsi hibára nem szokás a figyelmet felhívni a keleti bölcseleti tanításokban, legfeljebb a szerzetesek kolostorában hangzik el. Nálunk a népmesékben jelennek meg a legnagyobb szintek is.
===
Ma: ahol élünk, ezen a szinten nem oldható meg az emberiség problémája. Egy szinttel feljebb kell keresni a megoldást. De ahhoz áldozatot kell vállalni. Az életemet fel kell ajánlani! És ezerszeresen kapom vissza. „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt.”
===
Felidézett mesék: Kígyódar vitéz és A hallhatatlanság országa
===
Fabók Mancsi Bábszínháza szokott vendégelőadásokat tartani Kecskeméten is. Érdemes figyelni a Ciróka műsorprogramját.
->> Katt ide a bábelőadás ismertetéséért

    

TOVÁBB …

A Magyar Ég csillagzatai

Szántai Lajos folytatja a népmeséink világlátásáról szóló előadását hétfőn 17 órakor a MAG-ban, a Háry Hotelben Kecskeméten. =====
Készüljünk a hétfői előadásra és a meséink értelmezésére.
Arra a fényességes csillagsávra, mely el is ágazik az égen, harmincnál is több elnevezés létezik a magyar gondolkodásban. „A magyar kevésbeszédű fajta, de képzelőereje élénk; kemény vonásokkal rótta környező világát, mását, foglalatosságát, örömét, búslakodását égboltozatára, honnan manapság is levilágítanak. Mintha a múlt el sem is múlt volna s a jelennel ölelkezne örök életre.” – Toroczkai-Wigand Ede
Búcsújárók Útja
Cigányok Útja
Cigányút
Csörsz árka
Ég Útja
Éjjeli kegyelet útja
Éjszakai Szivárvány
Ezüst Út
Fehér Út
Fejér Árok
Fejér Köz
Hadak Útja
Hajnal Szakadék
Hajnali hasadék
Isten barázdája
Jézus Útja
Kerek Udvar
Lelkek Útja (lölkök útja)
Madarak Útja
Mönnyég
Ország Útja
Országút
Ötevény
Polyva Út
Részögembör útja
Szalmahullató Út
Szalmásút (szó’más út)
Szalmaút
Szent Mihály Útja
Szépasszony Vászna
Tejes Út
Tejút
Tél Háta
Tündérek Fordulója
Tündérek Járása
Tündérek Útja
Zarándokok Útja

A Táltos elhívása

A Táltos elhívása – Molnár V. József előadása hétfőn 17 órakor a MAG-ban, a Háry Hotelben Kecskeméten. ===== A rojtos köpenyben szertartást végző táltos alakjára ismerhetünk a buzsáki vézás hímzés egyik gyakori mintájában és a szuszékjaink vésett ábrái között is – Pap Gábor nyomán.

Szántai Lajos előadása után

Szántai Lajos előadása után
========
Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című könyvéből „A magyar kevésbeszédű fajta, de képzelőereje élénk; kemény vonásokkal rótta környező világát, mását, foglalatosságát, örömét, búslakodását égboltozatára, honnan manapság is levilágítanak. Mintha a mult el sem is múlt volna s a jelennel ölelkezne örök életre.”
Meséink visszatérő Hármasságainak egyike – a Nap anyja, Hold anyja, Szél anyja – a Nap-Hold-Vénusz.