Hírös Mag - FényMagTár

Sok közösségi rendezvényen lehet tojást díszíteni húsvét előtt. Van, ahol rákfarkas hímet írókáznak majd és hagymahéj-főzetben festik barnára. Lesz, ahol világító zöld csillámporba mártják a beragasztózott műanyag tojást a kreatívok.
====
Ahhoz, hogy el tudjuk népünk műveltségét helyezni a világtérképen, érdemes elolvasni Makoldi Sándorné Papp Gizella: A GÖMÖRI-PALÓC-MAGYAR HÍMES, A MISZTÉRIUMOK TOJÁSA (Debrecen, 2013.) című művét. A könyv gerincét is le kellett volna fényképezni, 312 oldalas könyv készült egyetlen tájegységről.
Idézek néhány jelentős gondolatot az alapos néprajzi tanulmányból.
====
A magyar hímes tojás mintái az egyetemes jelképalkotásból erednek. (Értsük úgy, hogy nem átvettük Mezopotámiából, Svájcból, Rómából.) E jelek nálunk egységes rendszert alkotnak, a jeleknek üzenete van. A Kárpát-medencében létezik egy minden régi stílusú hímes tojásra érvényes szerkesztési szabály.
====
A valaha mindenhol létező alapvető jelek ( a svasztika, az életfa, csillag, tyúklábas, stb) nálunk maradtak meg legtovább, és a tojáshímeken ezen minták uralkodó jellegűek.
====
A fő és mellékrendelt minták szerkesztésének 4-5 féle kompozíciós elve minden népi viaszolt tojásunkra jellemző, tájegységtől függetlenül.
====
Környező vagy más népek, ha festenek is tojást, már elhagyták az ősképi jeleket, és két irányban hajlott el, egyik hogy a végtelenségi leegyszerűsödött, azaz egyszínű mintanélküli tojást festenek, a másik irány hogy, polgári, üzleti célokból zsúfolt és színes, és valósághű mintákkal díszítik. A minták szerepe inkább díszítés. Ez így volt már ötven évvel ezelőtt is. Manapság pedig mindenféle díszítés „megengedett”, a modernség és a tolerancia jegyében.
====
A Kárpát-medencében máig megmaradt (egyedülállóan megmaradt) népünkre jellemző tojáshímese:
– egyszínűre festve – a színek jelző használata
– a viaszolt rajz feltűnő egyszerűsége, jelzésszerűsége, monumentalitása
– e jelek azonos elterjedtsége az egész Kárpát-medencében
– a szerkesztés elveinek azonossága a Kárpát-medencében
====
… ha az unoka megérti a természet rendjét, és az ősök által közvetített magyar kultúra rendjét, képírásának nyelvén – akkor már nagyobb baj nem érheti, hiszen alkalmazkodni és kommunikálni is fog tudni a hasonló gondolatokat tápláló emberekkel, környezetével, közösségével. Kultúrájával nem lesz egyedül, a többi szükségeset pedig megkapják tőlük és a természettől. Hiszen a kultúrájukban élő népeket mindig eltartotta a kultúrájukat kialakító természeti környezetük. Ezt kellene felismerni és ehhez visszatalálnunk.
====
A tojások funkciója és jeleinek tartalma egybeesnek: Húsvétkor a feltámadást fogalmazzák meg a tojások hímei, mégpedig kozmikusan. A teljességet idézik, azaz a jelek is teljes világképet alkotnak, mint ahogy a tojás is a termékenység, a földi élet modellje, a világ megtestesítője. Éppen a tojások jeleiben – amik a földi élettel, a vegetáció kozmikus feltámasztásával foglalkoznak – fogalmazzák meg legtisztábban a világról vallott felfogásukat.
====
Minták: … csillagos, Napos, kígyós, tarajos kígyós, istenlétrás, rákfarkas, dobköteles…. Az összefüggéseket csak a rejtett értelmet keresők értik meg, akkor, amikor megérdemlik.
A természettel összhangban élő emberek hittek a megfelelő időpontban végzett, cselekedetekkel leírt jelek erejében. Tudták azt is, milyen ereje van a hímesek vizuális jeleinek.
—-
A legősibb a svasztika, a Nap-jel. sugárzó vagy forgó, rákfarkas, rózsás. A nép értelmezi a Nap működését, tulajdonságait és hatását ránk, földi élőkre. A Nap szerepeltetése a tojásokon éppen Húsvétkor, feltámadáskor, a tavaszünnepen, a csillagászati tavaszponton, a tavaszi napéjegyenlőség idején, nagyon is helyénvaló!
—-
Kereszt. Célkereszt. Ott a világ közepe, ahol a pásztor a botját leszúrja. A kereszt erőközpontjában van Krisztus test is.
—-
Dobköteles, kantáros. Szerepük erőkoncentrálás. Láthatjuk a sámán dobok kötéseként, Szent István dénárjain, az ácsolt ládáink motívumaiként. Az osztóvonalak metszéspontjai az erőközpontok, osztóvonalak lekötötten v. lekötetlenül vannak.
A dobköteles minta változatai, kibővülése: van, hogy kivirágoznak, nyuszifüles, tökmagos, kacsos.
—-
Létrás és kettős balta. Létrás, istenlétrás, rákfarkas. Vagyis fokozatonként érhető el a magasság. Ezek a jelek sugárzóak is lehetnek, a kozmikus energia sugár-természetű.
—-
Gereblyés. Ha a létrás sugárzás kap egy nyelet ábrázoláskor, ebben az esetben eljutunk a gereblyéhez. A gereblye itt nem kerti szerszám, és nem kizárólag tenyér. A „gereblye” sokszor kivirágzik, kacsokkal látják el, sőt gereblyés tulipán is kialakul belőle. A „gereblye” sugárzó és antenna szerepű, adó és befogadó. A gereblye az élet-indulás, az energiák terjedésének vizuális jeleként került a húsvéti tojásokra.
—-
Életfa-világfa. A tulipán-gereblye világfává fejlődik, felér az égig, levelesedik, szirmosodik, míg befogadja a felette forgó svasztikából kirepülő fénymagot, életmagot.
—-
Vízfolyásos. Zöldág-koszorú, rozmaring-koszorú (cibelábas is lehet) a tojás egyenlítőjén vagy vele párhuzamosan öves elrendezésben. Ha meghullámosodik, vízfolyásos. A húsvéti szokásrendszerben a víznek jelentős szerepe van. A nagypéntek v. húsvét hajnalán a patak friss vizében megfürödni, a megtisztulást jelentette. Élet vizet vettek magukra, gyógyító erőt tulajdonítottak a víznek.
====
Ha feltesszük a kérdéseket: Mi az élet? Hol a helye az embernek a Földön és a világegyetemben? Felfogható az emberi test mikrokozmoszként? Hasonlóak-e az embert és a világegyetemet felépítő elemek? Hogyan hatnak ezek az építőelemek az egészséges és a beteg emberre?
A válaszokat leolvashatjuk a tojásokról. Ennek fontosságát felismerve, megértjük azt is, miért fáradnak az „írással” a tojásíró asszonyok, éppen nagypénteken, mikor is böjtölnek, a munkát félreteszik, de a tojásírást nem. A kész tojás-ábrák szemlélete közben talán kicsit gyógyulhatunk is, s a világ kerekké, teljesebbé lesz körülöttünk.
====
Ha valaki meditációs technikát keres, húsvét előtt legjobb, ha nagypénteken hímeseket készít, akár csak gyufaszálat forró méhviaszba mártva.

A hímestojásokat öröm készíteni, ajándékozni és kapni.