Széki játékok – képzés

Tud róla, hogy honnan indult a Táncház-mozgalom?

A táncház-mozgalom a széki tánc, a táncház felfedezésére épült és lett világsiker. Ugyanakkor játékgyűjtés, mindez ideig nem készült Szék falu végtelenül gazdag hagyományából. Csorba János, a Népművészet Mestere és felesége az elmúlt évtizedekben mintegy 550 mondóka és játékformát idézett fel gyermekkorukból. Ez a Kárpát-medence egyik leggazdagabb hagyományos játékgyűjteménye.

Most képzés indul a több évtized alatt gyűjtött játékokból,

és lesz Kecskeméten is

Kiknek ajánljuk? Elsősorban gyerektáncház- és játszóház vezetőknek, színpadi játékfűzések készítőinek, koreográfusoknak, táborok szervezőinek, óvoda-pedagógusoknak, általános és középiskolai pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, szülőknek, tágabban pedig azoknak, akik a magyar játékkincs kárpát-medencei egységességének új bizonyítékait, a játékformákban rejlő időtálló értékeket szeretnék megismerni, gyakorlatban tapasztalni.

Program
A képzésen a Széki játékok 1. rész kiadványban közölt mind az 57 mondókát, illetve játékformát megismertetjük a résztvevőkkel. Az elméleti ismeretek átadása közvetlenül a gyakorlathoz kapcsolva történik. Ezek a háttér-ismeretek, adatok nem szerepelnek a kiadványban. Rögzítésük szabad jegyzeteléssel történhet, vagy felvétellel.
A képzés záró részében – a szabad játéktanulás után – megbeszéljük a játékfűzés-készítés legtermészetesebb módszereit, majd közösen készítünk is egy-két színpadon előadható játékfűzést.

Cél
A több évtized alatt felgyűjtött széki játékok visszajuttatása Szék falu családjaihoz, a magyarság játszó-közösségeihez: szabad játékhoz, gyerek-táncházakhoz, színpadi játékfűzésekhez, tánc-koreográfiákhoz.

Gyűjtő Hintalan László János

A képzés tanára         Hintalan László János zenetanár, néprajzkutató (Örökség Alapítvány)

A képzés szervezője Örökség Alapítvány, a megvalósulást támogatja a Nemzeti Kulturális Alap

Részvételi díj              Az NKA támogatásnak köszönhetően a képzés ingyenes

A képzés ideje            2019. június 22. (szombat), 9-16 óra, egy óra ebédszünettel.

Helyszín                       Kecskemét, Szolnoki út 20. (KKK épülete) Megközelíthető a 4-es városi busszal, leszállás az UNIVER megállónál. A kecskeméti vonat- és buszpályaudvartól 20 perc sétával ( 1300 m) elérhető. Gépkocsival érkezők az épület előtti nem fizetős parkolóban hagyhatják járművüket. Kerékpárral érkezők számára a kerítésen belül van kialakítva fedett parkoló.

A képzéshez tartozó kiadványt minden résztvevő ingyenesen megkapja.

Széki játékok 1. rész
57 mondóka és játékforma
a nyelvileg színes elbeszélések szó szerinti lejegyzésével
(30 oldal, A/4, fekete-fehér, spirálozott)
Kiadja: Örökség Alapítvány


Széki játékok – képzés Kecskeméten

Érdeklődik a program iránt? Részt venne a képzésen?

Kérem, adja meg adatait, hogy tarthassuk a kapcsolatot.

(Küldünk nyugtázást a jeletkezésről, figyelje a levelező-fiókját. Ha nem érkezne meg, akkor gondoljon valamilyen hibázásra. Gond szokott lenni pl. a vipmail, citromail, freemail rendszerekkel) 

Email*
Név*
Lakóhely
Telefon szám
Részt kívánok venni*
Foglalkozásom, érdeklődési területem
Kérdésem van


Képes meghívók – 2019. I. félév

Szűcs Cecília előadása – 2019. május 20.

Németh Zsolt előadása – 2019. május 13.

Szűcs Cecília előadása – 20109. május 6.

Grandpierre Atilla előadása – 2019. április 29.

Ozsváth Sándor előadása – 2019. április 15-én.

Váry István előadása – 2019. április 8.

 

Huszár Andrea előadása – 2019. április 1-jén

Kiss Gabriella előadása – 2019. március 25.

Pap Gábor előadása – 2019. március 18.

Pap Gábor előadása – 2019. március 11.

Galuska László előadása – 2019. március 4.

Vesztergám Miklós előadása – 2019. február 18.

Szántai Lajos előadása - 2019. február 11.

Szántai Lajos előadása – 2019. február 11.

Vidák István előadása – 2019. február 4.

Kérjük, engedélyezze a felbukkanó képek megjelenését

Szántai Lajos előadása – 2019. január 28.

Géczy Gábor előadása – 2019. január 21.

Pap Gábor előadása – 2019.01.14.

2019. I. félévének előadásai

2019. január 14., a félév első alkalma, hétfő 17 óra

Helyszín: Kecskemét, Kaszap u. 6-14.  az “ÓVÓNŐKÉPZŐ INTÉZET” konferenciaterme

Pap Gábor – művészettörténész

Magyar szemmel a nagyvilágban

Irán öröksége


2019. január 21. hétfő 17 óra

Géczy Gábor – fizikus, népi gyógyító

Meztelen a Király? – avagy az oktatásról – őszintén


2019. január 28. hétfő 17 óra

Szántai Lajos – művelődéskutató

Könyves Kálmán király és a Sors könyve


2019. február 4. hétfő 17 óra

Vidák István – nemezkészítő népi iparművész

Elfelejtett ősök árnyai

Az örményországi utazás során keletkezett benyomások. Találkozás Paradzsanov filmrendező alkotásaival. Mit üzennek a szokások, a használt minták, jelek és jelképek? “A térben is, időben is megtett utazások során az emberek mindennapi életében is azt keresem, ami az évezredek során sem változik.”


2019. február 11. hétfő 17 óra

Szántai Lajos – művelődéskutató

Népmesék világa – Napkelet fényében

Keleti elemek népmeséinkben.


2019. február 18. hétfő 17 óra

Vesztergám Miklós – tárogatós

Második lépcsőfok – a szakrális királysághoz

Könyvbemutató és tárogató zene


2019. február 25. hétfő 17 óra

Varga Géza – írástörténész, művelődéskutató   A tervezett előadó nem tud jönni.

Born Gergely – néptáncpedagógus, művelődéskutató

Pávatitkok földön és égen

Felvételről egy korábbi előadás


2019. március 4. hétfő 17 óra

Dr. Galuska László Pál – főiskolai docens

A mese a gyermek és az ember – gondolatok a meséről

Az előadásban szó esik a gyermek és a mese viszonyáról, a mese helyéről a kultúrában, a mese és a mítosz kapcsolatáról, a mesék eredetéről, illetve a mesei szerepek és a mesei szerkezet vizsgálatának néhány lehetőségéről.


2019. március 11. hétfő 17 óra

Pap Gábor – művészettörténész

Kambodzsa – I. rész

Magyar szemmel a nagyvilágban


2019. március 18. hétfő 17 óra

Pap Gábor – művészettörténész

Kambodzsa – II. rész

Magyar szemmel a nagyvilágban


2019. március 25. hétfő 17 óra

Kiss Gabriella

Orosz lélek, orosz népművészet

Egy oroszországi látogatás tapasztalatai a tanítvány szemével.


2019. április 1. hétfő 17 óra

Huszár Andrea Magdolna – szobrászművész, mesekutató

‘A csillagokból kapom a meséket’ 

A mesének nincs vége, eleje, közepe, éppen úgy kell befejezni, ahogy elkezdődött… erre a csodás feladványra keressük a választ Pápainé Emma néni karcsai tündérmesés hagyományvonalán.

Emma néniről, a karcsai mesélő asszonyról már hallottunk, például Szántai Lajos előadásaiban. Sokan felkeresték őt, akik elakadtak életükben. Ilyenkor Emma néni egy rövid elrévedés után elmondta az illető sorsmeséjét. Mostani előadónk közeli kapcsolatban volt Emma nénivel.


2019. április 8. hétfő 17 óra

Váry István – művelődéskutató, Pilis-kutató

A sötétség aranykora

Meddig lehet még egyszerűsíteni, lebutítani, összemosni, szellemi tartalmától megfosztani szakrális jelképeinket?! Hogyan rombolja a korszellem fogalmainkat, hol és hogyan “tolja” a világ elénk szétzúzott és torzított képét mindannak, ami vala szent volt és igaz?!

Hogyan leplezhető le e romlás lehúzó folyamata?


2019. április 15. hétfő 17 óra

Ozsváth Sándor – művelődéstörténész, az MTVA beszédtanára

A magyar beszéd egyediségéről, különlegességeiről, értékeiről, valamint a beszédtanítás szükségességéről

A Magyar Nyelv Hetében a magyar nyelvről, anyanyelvünkről.
Előadónk MTVA-nál (csapatban) végzett feladatának célja, hogy a közmédia nyelvi állapota, az ott megszólalók beszédje minta legyen újra a köznyelvi beszélők számára!


2019. április 22. – Húsvét hétfő – ünnep


2019. április 29. hétfő 17 óra

Grandpierre Atilla – asztrofizikus, zenész, művelődéskutató, író

Ősi Magyarország – a magyarság felemelkedése.

Az elmúlt háromezer év során először éri utol az átfogó tudomány révén tudásunk mélysége az őstudást. Ez az átfogó tudomány, és még 10 (tíz) tudomány, a természetföldrajz, a fémművesség története, az embertan, a genetika, a régészet, a vallástörténet, a népzenekutatás, a népmesekutatás, a nyelvészet és a nemzettudat-kutatás eredményei egymástól függetlenül, és különösen egymással összevetve kirajzolják előttünk a magyarság őstörténelmét, szoros kapcsolatát a Kelettel, a Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig terjedő Ősi Magyarországot, és lehetővé teszik a magyarság tartós felemelkedését.

Új könyv is készült erről.

 


2019. május 6. hétfő 17 óra

Szűcs Cecília – művelődéskutató

Újragondolt IDŐ

A mai világ rohanásában nincs időnk semmire. Miért nincs? Miért állt a feje tetejére minden? Lehet-e tenni ez ellen, a SZER és a magyar nyelv bölcsességének erejével? E kérdésekre keresünk választ


2019. május 13. hétfő 17 óra

Németh Zsolt – fizikus, művelődéskutató

A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai.

Különleges, legkülönlegesebb. Mert nem egyformák ezek a templomok. Egy épület alakját az határozza meg, hogy milyen szerepre szánják. Mi most visszafelé kell, hogy megfejtsük a rejtélyt.  Vajon milyen célokra használták ezeket a többségtől eltérő templomokat a szokásos misék megtartásán kívül.


2019. május 20. hétfő 17 óra

Szűcs Cecília – művelődéskutató

Csillagok meséje

Csillagjegyek és csillagképek keleten és nyugaton. Miben segíthetne a ma emberének ez az ősi bölcsesség, – melyet mára a mesekönyvekbe űztek – ha ismernénk üzenetét?
E téma kört járjuk körbe az előadáson.


Nyári szünet.

Találkozunk 2019. szeptemberében

Sűreje – Harangozó Imre előadása – 2018.10.08.

Harangozó Imre – 2018. október 8-án valójában Makoldi Sándor munkásságáról beszélt a Hírös Mag-ban, de a végén a következő fontos kérdésekig is eljutottunk.

Harangozó Imre előadásutáni tanításai

=======
Csángók
=======
Székelyföld van, Csángóföld nincs.
Minden falu más, más a szóhasználat is, más a szokás is. Például: a serdülő lánykát egyik-másik faluban nevezik vézának – leánkának – cefrének (cefre, mert erjedésben van). Ezek a falvak egymástól 6 km-re vannak.
Ez a magyarázata annak, hogy nem igazi segítség, ha belső Magyarországról odamegy egy pedagógus tanítani. Nem fogják érteni, vagy csak áttételesen az ő beszédét. Az ő nevelésükre magyarság tudatú és románul jó beszélő tanítóra, értelmiségre van szükség.

====================
Az értelmiség felelőssége
====================
Az értelmiség felelőssége óriási. A néprajzi gyűjtések alkalmával tapasztalták Harangozó Imre is, Makoldi Sándor is, de korábban Bartókék is, hogy aki hordozza az ősi kultúrát, nem értékeli azt, sok esetben szégyelli is. Pl. nem engedték Harangozó Imrét, hogy a régi szép házat fényképezze, “vannak nekünk új házaink, azt fényképezze”. Vagy “énekleje el Mari néni a legkedvesebb nótáját”, erre elénekli a “száz forintnak ötven a fele” nótát az az asszony, aki sok régi imádságos éneket tud, mert sajnos érték és értéktelen között nem tud különbséget tenni. Vagy pl. Makoldi Sándor bátorított egyszer egy jóembert, hogy ne műanyag szálakból fonjon, használjon bőrt, mint régen, “azt is lehet?” kérdezte, és ennek köszönhető, hogy újra felszínre került a bőrfonás, pl. a bőr bicskatok. Vagy Gyarmathy Zsigmondné (Hory Etelka)-nak köszönhető, hogy a kalotaszegi asszonyok hímzéseit a világ megismerte, és hogy egyáltalán, nem veszett feledésbe.

===========
Nemzettudat
===========
Kétféle gondolkodás van, az egyik a KIZÁRÓVAGY tipusú, a másik az IS-IS tipusú.

A francia-mintájú nacionalista típusú nemzettudat elvárja, hogy döntsél, döntsd el hova tartozol, ez kizárólagosságot követel meg.

Van a természetes gondolkodás, a szerves gondolkodás, mely szerint egyszerre és ugyanolyan mértékben lehet az ember magyar és pl. szerb. Nem ismeri a kizárólagosságot.

A régi magyarságtudat nem volt kizárólagos. A 19.sz végén hajlott el a szemlélet a kizárólagosság irányába, és erre hivatkozva kaptuk a trianoni büntetést.

Példákat is hallottunk. Damjanich János egyszerre volt rác és magyar. Zrinyi Péter egyszerre volt horvát és magyar. Petőfi akkor is magyar, ha az anyja szlovák. Stb.

Idetartozik a “Feszty-körkép” üzenete is, melyről Makoldi Sándor is azt tanította, hogy kamu. Hibás üzenete van. A bejövő Árpádék nem rohanták le, nem győzték le, nem alázták meg az itt talált népeket. Semmi emlékanyag nincs erről. A kép nem történelmi hitelességen alapszik. De milyen üzenet van ennek a világ felé annak, ami a képen látható, hogy a magyarok bejöttek és leigázták az itt talált népeket?! Lett belőle trianoni büntetés. Pedig csak három baj van a képpel, nem akkor, nem úgy és nem ott.


A SŰREJE rovat írásai az elhangzott előadások jegyzetéből készülnek. Semmiképpen nem szó szerinti lejegyzések. Nem is törekszünk minden esetben kerek mondatok leírására. Az írások megjelentetésének célja, hogy legyen olvasható emlékeztetője az elhangzottaknak, hogy Ön rápillantással felidézhesse a hallottakat, ezért is lett a címe, a szó Kecskemét környéki formájában, SŰREJE.


 

Képes meghívók – 2018. II. félév

 

Szántai Lajos előadása - 2018.12.11.

Szántai Lajos előadása – 2018.12.11.

Kiss Gabriella előadása – 2018. 12. 03.

Kérjük engedélyezze a felbukkanó képek megjelenését

W. Barna Erika előadása – 2018.11.26.

Kocsis István előadása – 2018. november 19.

Harangozó Imre előadása – 2018. november 5.

Kérem, engedélyezze a felbukkanó képek megjelenését

Dr. Tóth Ferenc előadása – 2018. 10. 15.

Harangozó Imre előadása – 2018. november 5.

Kérem, engedélyezze a képek felbukkanását

Harangozó Imre előadása – 2018.10.08.

Kérem, engedélyezze a képek felbukkanását.

Gyenes Tamás előadása – 2018. október 1.

Kérem, engedélyezze a képek felbukkanását.

Pap Gábor előadása – 2018.09.11.

Kardos Géza előadása – 2018. szeptember 17.