Harangozó Imre – 2018. október 8-án valójában Makoldi Sándor munkásságáról beszélt a Hírös Mag-ban, de a végén a következő fontos kérdésekig is eljutottunk.
Harangozó Imre előadásutáni tanításai
=======
Csángók
=======
Székelyföld van, Csángóföld nincs.
Minden falu más, más a szóhasználat is, más a szokás is. Például: a serdülő lánykát egyik-másik faluban nevezik vézának – leánkának – cefrének (cefre, mert erjedésben van). Ezek a falvak egymástól 6 km-re vannak.
Ez a magyarázata annak, hogy nem igazi segítség, ha belső Magyarországról odamegy egy pedagógus tanítani. Nem fogják érteni, vagy csak áttételesen az ő beszédét. Az ő nevelésükre magyarság tudatú és románul jó beszélő tanítóra, értelmiségre van szükség.
====================
Az értelmiség felelőssége
====================
Az értelmiség felelőssége óriási. A néprajzi gyűjtések alkalmával tapasztalták Harangozó Imre is, Makoldi Sándor is, de korábban Bartókék is, hogy aki hordozza az ősi kultúrát, nem értékeli azt, sok esetben szégyelli is. Pl. nem engedték Harangozó Imrét, hogy a régi szép házat fényképezze, „vannak nekünk új házaink, azt fényképezze”. Vagy „énekleje el Mari néni a legkedvesebb nótáját”, erre elénekli a „száz forintnak ötven a fele” nótát az az asszony, aki sok régi imádságos éneket tud, mert sajnos érték és értéktelen között nem tud különbséget tenni. Vagy pl. Makoldi Sándor bátorított egyszer egy jóembert, hogy ne műanyag szálakból fonjon, használjon bőrt, mint régen, „azt is lehet?” kérdezte, és ennek köszönhető, hogy újra felszínre került a bőrfonás, pl. a bőr bicskatok. Vagy Gyarmathy Zsigmondné (Hory Etelka)-nak köszönhető, hogy a kalotaszegi asszonyok hímzéseit a világ megismerte, és hogy egyáltalán, nem veszett feledésbe.
===========
Nemzettudat
===========
Kétféle gondolkodás van, az egyik a KIZÁRÓVAGY tipusú, a másik az IS-IS tipusú.
A francia-mintájú nacionalista típusú nemzettudat elvárja, hogy döntsél, döntsd el hova tartozol, ez kizárólagosságot követel meg.
Van a természetes gondolkodás, a szerves gondolkodás, mely szerint egyszerre és ugyanolyan mértékben lehet az ember magyar és pl. szerb. Nem ismeri a kizárólagosságot.
A régi magyarságtudat nem volt kizárólagos. A 19.sz végén hajlott el a szemlélet a kizárólagosság irányába, és erre hivatkozva kaptuk a trianoni büntetést.
Példákat is hallottunk. Damjanich János egyszerre volt rác és magyar. Zrinyi Péter egyszerre volt horvát és magyar. Petőfi akkor is magyar, ha az anyja szlovák. Stb.
Idetartozik a „Feszty-körkép” üzenete is, melyről Makoldi Sándor is azt tanította, hogy kamu. Hibás üzenete van. A bejövő Árpádék nem rohanták le, nem győzték le, nem alázták meg az itt talált népeket. Semmi emlékanyag nincs erről. A kép nem történelmi hitelességen alapszik. De milyen üzenet van ennek a világ felé annak, ami a képen látható, hogy a magyarok bejöttek és leigázták az itt talált népeket?! Lett belőle trianoni büntetés. Pedig csak három baj van a képpel, nem akkor, nem úgy és nem ott.
A SŰREJE rovat írásai az elhangzott előadások jegyzetéből készülnek. Semmiképpen nem szó szerinti lejegyzések. Nem is törekszünk minden esetben kerek mondatok leírására. Az írások megjelentetésének célja, hogy legyen olvasható emlékeztetője az elhangzottaknak, hogy Ön rápillantással felidézhesse a hallottakat, ezért is lett a címe, a szó Kecskemét környéki formájában, SŰREJE.
