Az üres kalász fenn tartja a fejét, a teli kalász fejet hajt Isten előtt. – közmondás
===
A táltos, isten elhívott szolgája. Tudását nem intézménytől és nem másik embertől kapja, hanem közvetlenül Istentől kapja.
===
Táltos és sámán között akkora különbség van, mint a tölgyfa és a csalán között.
===
A magyar nép Szent István előtt is egyistenhitű nép volt. Vallásunk Szkítiától máig folytonos. A szkíta utódnépek nem szervezett egyházat üzemeltettek, hanem szervesen alakult ki a vallási életük. Szellemi vezetőjük a táltos volt. A magyar nép Istentől elhívott papjait nem nevezte sámánnak. A germánok nevezték az általuk lenézett „természeti vallások” vezetőit sámánnak. Nálunk a táltos elnevezés volt használatos az ilyen személy megnevezésére. A magyar nép meg tudta tartani a Teremtő Élő Mindeneket, nem pusztító parazitaként, hanem serkentő gazdaként élt.
Egy nép fiataljai a megtartó tudást, a tudást, ami biztossá tette az embert, az öregektől kapták régen.
Mi Nimród népe vagyunk. A Jóisten ezt a drága népet jelölte ki arra, hogy az Istentől kapott erő segítségével, letaszítsa a sátánt a trónjáról, hogy az utolsó időben a fenevad általa múljon ki.
Ezért fontos a tisztánlátás.
A mi gondolkodásunk gyökeresen más, mint a többi nép gondolkodása. (De nem alávaló.) Műveltségünkben hatalmas bölcsesség, tapasztalat és valódi tudás halmozódott fel. Népmeséink erkölcsi világképet és teljességet adnak. A magyar népmese minden szereplője te vagy, te, aki olvasod, hallgatod. A három királyfi te vagy, benned történik. Kapsz három lehetőséget, öreg királyfiként nem ismered fel. Legkisebb királyfiként ismered fel a lehetőséget, „jó hogy öreganyádnak szólítottál.” Te vagy a kun vitéz és te vagy Szent László, benned folyik a küzdelem.
===
A táltos révülése – ízelítő az öröklétből.
A táltos révül, Istentől révül. A sámán magának idézi elő a révülést, ajzó szerekkel, bolondgombafőzettel, vodkával. A sámánnak dobja van. A táltosnak lova van. A táltos Isten által révül. Akkor, amikor Isten akarja. Isten adja a szent időt, a lehetőséget. Aki révül, Isten tenyerére kerül. Kívül kerül ebből a téridő rendszerből, Isten világába.
===
Bálint László, az Oroszhegyi ember elmondja révülését. Minden szava hiteles. Honnan lehet ezt tudni? Onnan, hogy minden részlete ősképekre utal. L alak, az ősműveltség alapja, az élet csíra, a hármasság alapja, ebből indul az élet, a változás és a változtatás lehetősége, a legkisebb közös többszörös – LÉPCSŐ és a SPIRÁL, emelkedés után lefelé csigalépcsőn érkezik.
->> Katt ide a filmbejátszásért: Fényös, fényös villanás
===
Szolgálatra elhívott emberek
===
Meggyesi József, XIX. sz. közepén Kecskemét környékén élt. Imával gyógyított. Éjféli imarendet írt fel a hozzáfordulóknak. Őt még foganása előtt hívta el a Teremtő Isten.
===
Mészáros Mihály, a csépai ember. Őt öregkorában hívta el a Jóisten.
===
Miklós István, a tápai Pista, imádsággal gyógyított, zarándoklatokat vezetett.
===
Orosz István, a jászladányi, „Egy magyar szentember” címmel olvashatjuk az életrajzát. Ő is gyarló ember volt. Emellett erős hit munkálkodott benne.
===
Völgyi Ferenc, a nárai ember; képi beszéde: csontját összetörték, húsát ledarálták
===
Borsi Ilona beszéde: repülés, révülés – minden belül történt, nem kívül.
===
Frankovics Mihály, Szent Miska, a küllődi ember, imával és nyállal gyógyított, a főpapok irigyek voltak rá.
===
Isten elhívott szolgája volt Szent Ferenc is, Mindszenthy József is, Prohászka Ottokár is.
Szent Erzsébet is, Szent László királyunk is, Szent György is.
===
Olvasásra ajánlott írások:
Wass Albert: Hagyaték
Orosz István: Egy magyar szentember
Varga Lajos: Verses szentírás
Ipolyi Arnold: Magyar mitológia
Jelenések könyve
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára küldjétek el őket
