Azt mondják, …
A magyar társadalom szerveződése (egykor) szerves rendszert alkotott.
A magyar nép rítusai, szokásai, cselekedetei szorosan kapcsolódtak az évkör rendjéhez.
Képi alkotásai a világ működését ábrázolják.
Nyelvében, zenéjében, táncaiban a világ működése képeződik le.
Azt mondják, …
A magyar műveltség szerves műveltség.
Mit jelent az, hogy szerves műveltség?
Azt, amit fent, a bevezetőben leírtunk. Egy nép műveltsége, ha szorosan-szervesen kapcsolódik a Nap útjához, a mindenség által létrejött évkör rendjéhez, akkor mondható, hogy szerves műveltsége van. Mely népek sorolhatók ide? Például az etruszkok, vagy a ma létező népek közül a kelták, írek, bretonok, galegók, baszkok, … Vagyis: nem sorolhatók ide a hivatalosan a kultúra bölcsőjének tekinthető népek sem, és a ma világuralmi szerepet betöltő népek egyike sem.
Emlékszel? Tanultunk szerves kémiát. Azt mondták, a szerves kémia az élő anyagok kémiája. Ma már mesterségesen is elő lehet állítani szénvegyületeket, az igaz. Mégis, mit értünk továbbra is az alatt, hogy szerves? Az élethez kötődik. Hogyan? Szervesen-szorosan.
A magyar műveltségben kialakult társadalmi és gazdálkodási szokások mindenek előtt az életet szolgálják. A magyar emberek serkentő gazdái a rájuk bízott földnek. Vagyis: nem parazitaként pusztítják, amiből élnek. Ez jelenti azt is, hogy meg kell metszeni a fát, ha meg kell metszeni. Vagyis: nem magára hagyni, hogy nőjön buján. Hogy hangzott: a ránk bízott földet. Nyelvi úton is kifejeződik a hozzáállás: nekem van. Vagyis: nem birtokolták a földet, nem kizsarolták a föld termőerejét. Nyelvi hozzáállás: én birtokolom azt. A magyar nép cselekedeteit a Teremtő erőre hangolódva végezte. „Isten, szent nevében kezdem ezt a munkát.” – mondta a zalai asszony még 1930 táján is. Rítusai, ünnepei az évkör rendje szerint folytak, a Nap látszólagos útjához igazodtak. Időszerűen éltek. „Mindennek helye és ideje van” – ez volt a vezérlő gondolat.
Képi ábrázolásaikban (faragásokon, bútor és mennyezet festéseken, hímzéseken, vakolathímeken) ősképeket használnak. Őskép Istentől kapott képjel. De ősképet formál nagyon gyakran a mozdulat, a táncban a bejárt út vagy a kéztartás, a tárgyak alakja. Mondhatjuk úgy is, hogy ez képi beszéd. A képi ábrázolásnak több jelentésrétege van. A vonalvezetés nem gépies szimmetria, nem egyetlen motívum gépies ismétlődése. A vonalvezetés lélekből fakadóan indaszerű, kitölti a teret. Egy következő rész az előzőből következik, ragozódó-rügyeződő. Pontosan úgy, ahogy nyelvünkben is az alap szógyökből ragozódva, toldalékolva szóbokrok alakulnak ki. Eközben szófajváltások következhetnek be, állapot-folyamat leíró szavak váltakozhatnak.
Érdekes módon hangkészletünk 2×12 mássalhangzóból és 2×7 magánhangzóból áll. Ni csak! A 12 napútjegy, és a 7 bújdosó csillag száma jelentkezik ebben. Számtalan alkotásban is felismerhető az asztrálmítoszi keretrendszer. A szöveges alkotások is a minket körülvevő teremtett nagy rendszerbe illeszkednek. A cselekmény a kezdő ponttól indulva fejlődési út, /a fejlődés jobbá válást jelentsen nekünk,/ mondhatni a hős üdvtörténeti utat jár be. Ezzel üzen egy régen keletkezett alkotás a későbbi olvasójának.
Jellemző a hasonlóság keresése és meglátása. Ezt hívják analógiás gondolkodásnak, ez segít az összefüggések felismeréséhez, éppen ezért új dolgok kitalálásához és az ismeretlen létező felfedezéséhez. A Kárpát-hazában születettek közül meglepően sokan váltak híres felfedezővé. Vagyis: a gondolkodásmód nem szétszed, analizál és utána szintetizál. Vegyi elemekből nem lehet bort összerakni, illetve az nem bor. Meghatározó hozzáállás az élethez, a világhoz a mellérendelés. Vagyis: nem az alárendelés.
Minden művészeti ágazat egy nyelven beszél. Ha a ránk hagyományozódott alkotások egyike hiányos, csak vizsgálódni kell a másik ágazat alkotásai körében, és megtalálhatjuk a hiányzó részt. Pont úgy, ahogy a vihar által elpusztult ág helye sem marad üresen a fa koronájában. A többi ágról kiegészül a korona.
A magyar műveltség szerves műveltség.
Kitől tanulhatunk erről? Hosszú lesz a névsor. Elsőként kell említeni Pap Gábor művészettörténészt. Második és harmadikként Molnár V. József bölcsész-néplélekkutatót és Szántai Lajos művelődéstörténészt.
Hol tanulhatunk erről? Szerencsére sok helyen. Például Kecskeméten a Hírös Mag szervezésében az előadásokon ÉLŐ ADÁST hallhatunk ezekről a témákról.
Gyere el –>>
–>> Katt ide Bemutatkozó
[wysija_form id=”2″]