Sűreje – Molnár V. József: Táltosság – 2016. január 11., február 8., március 7.

Az üres kalász fenn tartja a fejét, a teli kalász fejet hajt Isten előtt. – közmondás === A táltos, isten elhívott szolgája. Tudását nem intézménytől és nem másik embertől kapja, hanem közvetlenül Istentől kapja. === Táltos és sámán között akkora különbség van, mint a tölgyfa és a csalán között. === … TOVÁBB …

Sűreje – Szántai Lajos – 2016. március 21.

A magyar népmese világképe – pont az, amit a felnőttek többsége nem ért. === Olyan tudás fogalmazódik meg népmeséinkben, amivel sokan, hivatalból nem érthetnek egyet. === Népmeséink nem kitalált történetek. Hanem éppen, hogy MEGTALÁLT igazságok. A népmese segítségével megtalálni a világ alapvető ritmusát, törvényeit, és ráhangolódni. === Egy pár tőmondatban … TOVÁBB …

A Magyar Ég csillagzatai

Szántai Lajos folytatja a népmeséink világlátásáról szóló előadását hétfőn 17 órakor a MAG-ban, a Háry Hotelben Kecskeméten. ===== Készüljünk a hétfői előadásra és a meséink értelmezésére. Arra a fényességes csillagsávra, mely el is ágazik az égen, harmincnál is több elnevezés létezik a magyar gondolkodásban. „A magyar kevésbeszédű fajta, de képzelőereje … TOVÁBB …

A Táltos elhívása

A Táltos elhívása – Molnár V. József előadása hétfőn 17 órakor a MAG-ban, a Háry Hotelben Kecskeméten. ===== A rojtos köpenyben szertartást végző táltos alakjára ismerhetünk a buzsáki vézás hímzés egyik gyakori mintájában és a szuszékjaink vésett ábrái között is – Pap Gábor nyomán.

Szántai Lajos előadása után

Szántai Lajos előadása után ======== Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című könyvéből „A magyar kevésbeszédű fajta, de képzelőereje élénk; kemény vonásokkal rótta környező világát, mását, foglalatosságát, örömét, búslakodását égboltozatára, honnan manapság is levilágítanak. Mintha a mult el sem is múlt volna s a jelennel ölelkezne örök életre.” Meséink visszatérő Hármasságainak egyike … TOVÁBB …